Hihetetlen, h tavaly 1-je óta eltelt egy év, ez nekem annyira gyors, és annyira rossz.Mintha tnap jött volna a hír és mikor rá gondolok, összefolynak az emlékek és már nem nagyon emlékszem, de még mindig megvan az a rózsaszín miniszoknya amit tőle kaptam, néha felveszem, mert olyan jó benne lenni (= Annyira kimennék a rakpartra...
Hiányoznak azok a régi jó kis Szombatok a Márton utcában:)
*nagysóhajtásérzésekkelteli* Az egész olyan hihetetlen, nem is tudok más szót írni, csak ezt az egyetlen.
"Csak az hal meg,akit elfelejtenek"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése